2021. január 25., hétfő

Nincs több Jorge!

 Éppen twitteren nézegettem képeket, amikor úgy döntöttem felmegyek Stephie adatlapjára, mert rég nem láttam posztolni. De tegnap úgy tűnik megtette. Tegnap előtt, Jorgeval kibékültünk, és úgy határoztunk, hogy megpróbáljuk újra. Erre mit látok?! Na mit?!

@StephieCamarena: Te amo, mi amor <3 :D @JorgeBlanco
 
 Emily (@liveasemily) | Twitter

Oké, én kiakadtam.Szépen szólva. Tegnap rakta fel! Jorge pedig azt mondta Ruggeroval pasis napot tartanak! Na persze, ezek után higgyen neki valaki. Tudom hogy óriási hibát követtem el, de szakítottam vele, mielőtt volt az a dolog a tesójával. A gépemet, idegesen csaptam le, és magam mellé dobtam. Nem hiszem el hogy megtette velem! Azonnal tárcsáztam, és gonoszul felkacagtam amikor felvette.
-Huh, ez ijesztő..Mi a baj, kicsim? -Beszélt komolyan, mire hitetlenül megráztam a fejem, amit nyílván nem láthatott.
-Még el sem kezdődőtt újra a kapcsolatunk Blanco, de asszem végeztünk! Na csá. -Suttogtam, és lecsaptam a telefont. Még csak nem is sírtam. Nem hat meg, amikor ezt csinálta. A következő egy órában, amíg a stúdióba készültem SMS-ekkel bombázott de ez sem érdekelt. Hagyjon engem békén. Elindultam, és amikor odaértem, kíváncsian kezdtem el figyelni az eseményeket. Stephie és Jorge ordibáltak egymással. Mit keres itt egyáltalán Steph?
-Nem én raktam fel! -Üvöltötte a csaj.
-Hát nem is én!? Akkor hogy tudta meg?! -Kiabált vissza Jorge.
-Hogy tudta meg?! Tehát nem is tagadod? Ez jó... -Motyogtam, majd bevágódtam az öltözőbe.
-Te is tudod hogy a fogalmazással mindig bajaim voltak! -Kiáltotta utánam.
-Kár hogy ez engem nem érdekel! -Mondtam egy pillanatra visszafordulva, gúnyos mosollyal. -Becsaptam az ajtót, és leültem a földre. Valahogy nem hiszek neki. Egy kapcsolatban, a bizalom a legfontosabb, nem? Ezek szerint ez a bizalom nálunk hiányzik. Csak ültem magam elé meredve és vártam a csodát. Az ajtó mögül lassan Jorge is elcsendesedett, és elsétált. Gondolom rájött, hogy vége. És most nem viccelek. Úgy érzem örökre elváltunk. 
-Na jó Stoessel, ezt te sem gondolod komolyan! Baszki, hogy szakíthattál vele, a rohadt életbe! -Az én drága Mechi-m vágtatott be az ajtón, mint egy dühös ló. A haja úgy nézett ki minta megtépték volna, a sminkje pedig elfolyt. Nem úgy nézett ki mint az igazi Mercedes Lambre.
-Úgy. Veled mi van? Borzalmasan festesz. -Suttogtam, amíg leült mellém. Nagyot sóhajtott, majd mesélni kezdett.
-Azt hittem hogy van értelme felhívnom Xabit. Hülye voltam, és azt hittem hogy azzal hogy pár kedves szót mondok neki, visszajön. De rá kellett jönnöm hogy az élet nem tündérmese. Alig voltunk együtt egy hónapot, Ő pedig az első adandó alkalommal lelép, mert neki azt mondták, hogy Mexico-ba új karriert kezdhet. Te mit tennél ha Jorge ezt tenné? -Miközben elmondta mi bántja a könnyei ismét elkezdték felszántani az arcát. Szorosan magamhoz húztam és megcsóváltam a fejemet.
-Őszintén? Meg sem lepődnék, ha elmenne. Elegem van belőle. Sajnálom Xabit. Minden vágyam eljutni Mexico-ba, és ha teljesül elviszlek magammal. Kínyírjuk Őt, oké? -Kérdeztem nevetve, de közben egy könnycsepp gördült le az arcomon.
 
FÉL ÉV MÚLVA
 
 -Jó reggelt...-Motyogtam, átfordulva a jobb oldalamra. Mert azt hittem hogy Ruggero az {ha szomorú vagyok akkor ő alszik velem}
-Neked is...-Mosolygott rám...NEM! NA NEEEEM! NEM NEM!
-Jorge?! Jézusom! A fenébe! Kérlek mond hogy nem...
-Hát pedig de. Azaz nem. Csak...Majdnem...De nem! Csókolóztunk..És együtt aludtunk. De vígasztaljon az hogy..Hogy majdnem!-Ült fel büszkén az ágyba.
-Gyere vár valami téged lent -mondta megint büszkén majd felöltöztünk és lementünk 
majd ki vitt a kertbe ahol ott ültek a többiek is
 
....JORGE....
Tini még alszik szóval van még időnk feldíszíteni a kertet 
-Cande te hozd el a tortát! Rugg te menj el a fagylaltokért! Xabi te rakd fel a díszeket Mech te is segíts neki 
*******
Már készen voltunk Tini már ébredezett gyorsan felmentem hozzá be bújtam mellé majd így szólt

 -Jó reggelt...-Motyogta, átfordulva az én oldalamra .
-Neked is...-Mosolyogtam rá...NEM! NA NEEEEM! NEM NEM!
-Jorge?! Jézusom! A fenébe! Kérlek mond hogy nem...
-Hát pedig de. Azaz nem. Csak...Majdnem...De nem! Csókolóztunk..És együtt aludtunk. De vígasztaljon az hogy..Hogy majdnem!-Ültem fel büszkén az ágyba.
-Gyere vár valami téged lent -mondtam megint büszkén majd felöltöztünk és lementünk 
majd ki vittem a kertbe ahol ott ültek a többiek is
Boldog születésnapot majd énekeltem neki

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése